📖 Zsoltárok 78
-
1
Aszáf tanítása. hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
-
2
Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi idõbõl.
-
3
A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
-
4
Nem titkoljuk el azokat az õ fiaiktól; a jövõ nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
-
5
Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felõl megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
-
6
Hogy megtudja [azokat] a jövõ nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék [azokat] fiaiknak;
-
7
Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az õ parancsolatait megtartsák.
-
8
Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hû Isten iránt.
-
9
Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
-
10
Nem õrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az õ törvényében;
-
11
Sõt elfelejtkeztek az õ tetteirõl, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
-
12
Apáik elõtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
-
13
Ketté választotta a tengert s átvitte õket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
-
14
Vezette õket nappal felhõben, és egész éjen át tûznek világosságában.
-
15
Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bõségesen, akárcsak a mélységes vizekbõl.
-
16
Patakokat fakasztott a kõsziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
-
17
Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
-
18
És megkísérték Istent az õ szívökben, enni valót kérvén az õ kivánságuk szerint.
-
19
És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
-
20
Ímé, megcsapta a kõsziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az õ népének?
-
21
Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tûz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
-
22
Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az õ segedelmében,
-
23
És ráparancsolt a felhõkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
-
24
És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
-
25
Angyalok kenyerét ette az ember, bõséggel vetett nékik eleséget,
-
26
Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
-
27
És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
-
28
És leszállítá azokat az õ táboruk közepére, az õ sátoraikhoz köröskörül.
-
29
Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
-
30
Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
-
31
Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és fõbbjeik közül [sokakat] megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
-
32
Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az õ csodadolgaiban.
-
33
Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
-
34
Ha ölte õket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
-
35
És eszökbe vevék, hogy Isten az õ sziklájok, és a felséges Isten az õ megváltójok;
-
36
És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
-
37
De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hûségesek az õ szövetségéhez;
-
38
Õ azonban irgalmas és bûnbocsátó, nem semmisít meg, sõt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
-
39
Azért eszébe vevé, hogy test õk, [és olyanok, mint] az ellebbenõ szél, a mely nem tér vissza.
-
40
Hányszor keserítették õt a pusztában, [hányszor] illették fájdalommal a kietlenben?!
-
41
És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
-
42
Nem emlékeztek meg az õ kezérõl, [sem] a napról, a melyen megváltotta õket a nyomorgatótól;
-
43
Midõn kitûzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
-
44
És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
-
45
Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték õket, és békát, a mely pusztítá õket.
-
46
Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
-
47
Jégesõvel pusztítá el szõlõjüket, s figefáikat kõesõvel.
-
48
Odaveté barmaikat a jégesõnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
-
49
Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
-
50
Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
-
51
És megöle minden elsõszülöttet Égyiptomban, az erõ zsengéjét Khám sátoraiban.
-
52
Elindítá mint juhokat, az õ népét, s vezeté õket, mint nyájat a pusztában.
-
53
És vezeté õket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
-
54
És bevivé õket az õ szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az õ jobbkezével.
-
55
És kiûzé elõlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
-
56
De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem õrizék meg bizonyságait;
-
57
Elfordulának ugyanis és hûtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
-
58
Haragra ingerelték õt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
-
59
Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
-
60
És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
-
61
Sõt fogságba viteté erejét, dicsõségét pedig ellenség kezébe.
-
62
És fegyver alá rekeszté az õ népét; és az õ öröksége ellen felgerjede.
-
63
Ifjait tûz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
-
64
Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
-
65
Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hõs, a ki bortól vigadoz;
-
66
És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
-
67
Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
-
68
Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
-
69
És megépíté szent helyét, mint egy magas [vár]at; mint a földet, a melyet örök idõre fundált.
-
70
És kiválasztá Dávidot, az õ szolgáját, és elhozá õt a juhok aklaiból.
-
71
A szoptatós juhok mellõl hozá el õt, hogy legeltesse Jákóbot, az õ népét, és Izráelt, az õ örökségét.
-
72
És legelteté õket szívének tökéletessége szerint, és vezeté õket bölcs kezeivel.