📖 Zsoltárok 138
-
1
Dávidé. énekkel áldlak az istenek elõtt.
-
2
Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet.
-
3
Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorítottál engem, lelkemben erõ [támadt.]
-
4
Magasztal téged, Uram, e földnek minden királya, mikor meghallják szádnak beszédeit,
-
5
És énekelnek az Úrnak útairól, mert nagy az Úr dicsõsége!
-
6
Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri.
-
7
Ha nyomorúságban vergõdöm, megelevenítesz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, és a te jobbkezed megment engemet.
-
8
Elvégzi értem az Úr. Uram, a te kegyelmed örökkévaló: ne hagyd el a te kezeidnek alkotásait!