📖 Zsoltárok 106
-
1
Dicsérjétek az Urat. mert örökkévaló az õ kegyelme.
-
2
Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsõségét?
-
3
Boldog, a ki megtartja a törvényt, [és] igazán cselekszik minden idõben.
-
4
Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jõjj el hozzám szabadításoddal,
-
5
Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, [és] örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
-
6
Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bûnösök, gonoszok valánk.
-
7
Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
-
8
De õ megsegíté õket az õ nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
-
9
Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé õket a mélységeken, mint egy síkon.
-
10
És kisegíté õket a gyûlölõ kezébõl; kimentette õket ellenség kezébõl.
-
11
Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belõlük.
-
12
És hittek az õ beszédeinek, [és] énekelték az õ dicséretét.
-
13
Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az õ tanácsát!
-
14
Epekedés epeszté õket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
-
15
És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
-
16
És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
-
17
Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
-
18
És tûz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
-
19
Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány elõtt.
-
20
Felcserélték az õ dicsõségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
-
21
Elfeledkezének Istenrõl, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat mûvelt Égyiptomban,
-
22
Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
-
23
Gondolta, hogy kipusztítja õket; de Mózes, az õ választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse [õket.]
-
24
És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az õ igéretének.
-
25
És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
-
26
De õ felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa õket a pusztában;
-
27
S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja õket a tartományokban.
-
28
Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
-
29
És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
-
30
Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lõn.
-
31
És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
-
32
Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
-
33
Mert megkeseríték az õ szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
-
34
Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította õket az Úr.
-
35
Sõt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
-
36
És tisztelték azoknak bálványait, és tõrré levének azok reájok.
-
37
És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
-
38
És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertõzteték a föld öldökléssel.
-
39
És tisztátalanokká lõnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
-
40
De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az õ örökségét.
-
41
És odaadá õket pogányok kezébe, és gyûlölõik uralkodtak rajtok.
-
42
És sanyargatták õket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
-
43
Számtalanszor megmentette õket, de õk felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bûneikbe.
-
44
De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
-
45
És megemlékezett velök kötött szövetségérõl, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelõdék.
-
46
És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik õket fogva elvivék.
-
47
Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyûjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsõítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
-
48
Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.