📖 Jób 4
-
1
És felele a témáni Elifáz, és monda:
-
2
Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-é? De hát ki bírná türtõztetni magát a beszédben?
-
3
Ímé sokakat oktattál, és a megfáradott kezeket megerõsítetted;
-
4
A tántorgót a te beszédeid fentartották, és a reszketõ térdeket megerõsítetted;
-
5
Most, hogy rád jött [a sor], zokon veszed; hogy téged ért [a baj,] elrettensz!
-
6
Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed- é utaidnak becsületessége?
-
7
Emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?
-
8
A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.
-
9
Az Istennek lehelletétõl elvesznek, az õ haragjának szelétõl elpusztulnak.
-
10
Az oroszlán ordítása, a sakál üvöltése, és az oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek.
-
11
Az agg oroszlán elvész, ha nincs martaléka, a nõstény oroszlán kölykei elszélednek.
-
12
Szó lopódzék hozzám, s valami nesz üté meg abból fülemet.
-
13
Éjjeli látásokon való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket.
-
14
Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.
-
15
Valami szellem suhant el elõttem, s testemnek szõre felborzolódék.
-
16
Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim elõtt, mély csend, és [ilyen] szót hallék:
-
17
Vajjon a halandó igaz-é Istennél: az õ teremtõje elõtt tiszta-é az ember?
-
18
Ímé az õ szolgáiban sem bízhatik és az õ angyalaiban is talál hibát:
-
19
Mennyivel inkább a sárházak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban van, és könnyebben szétnyomhatók a molynál?!
-
20
Reggeltõl estig gyötrõdnek, s a nélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.
-
21
Ha kiszakíttatik belõlök sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcsesség nélkül?