📖 Jób 33
-
1
No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
-
2
Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
-
3
Igaz szívbõl [származnak] beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
-
4
Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
-
5
Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elõ!
-
6
Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
-
7
Ímé, a tõlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
-
8
Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
-
9
Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bûn nincsen bennem.
-
10
Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
-
11
Békóba veti lábaimat, és õrzi minden ösvényemet.
-
12
Ímé, ebben nincsen igazad - azt felelem néked - mert nagyobb az Isten az embernél!
-
13
Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
-
14
Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
-
15
Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
-
16
Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
-
17
Hogy eltérítse az embert a [rossz] cselekedettõl, és elrejtse a kevélységet a férfi elõl.
-
18
Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
-
19
Fájdalommal is bünteti az õ ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
-
20
Úgy, hogy az õ ínye undorodik az ételtõl, és lelke az õ kedves ételétõl.
-
21
Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
-
22
És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
-
23
Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
-
24
És [az Isten] könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg õt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
-
25
Akkor teste fiatal, erõtõl duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
-
26
Imádkozik Istenhez és õ kegyelmébe veszi, hogy az õ színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az õ igazságát.
-
27
Az emberek elõtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
-
28
Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
-
29
Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
-
30
Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
-
31
Figyelj Jób, [és] hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
-
32
Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
-
33
Ha [pedig] nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!